Apologéta
2. rész - Mi a liberalizmus
Bármely tárgy tanulmányozásánál azon kérdés után, vajon e tárgy létezik-e? - an sit? - a régi skolasztikusok azt szokták kutatni: miben áll? - quid sit? - Ezen fejezetben tehát ez utóbbi kérdéssel fogunk foglalkozni.
Mi a liberalizmus?
A liberalizmus elméletileg tekintve bizonyos hamis eszmék összege; gyakorlatilag pedig mindazon bűnös tetteknek halmaza, amelyek ezen eszméknek gyakorlati következményei.
A liberalizmus az eszmék világában a liberális elveknek s az ezekből logikailag folyó következményeknek foglalata. Liberális elvek: az egyed fensége és teljes függetlensége Istentől s az ő tekintélyétől; a társadalom fensége és teljes függetlensége mindattól, ami nem tőle származik; a nemzeti fenség, vagyis a népnek törvényhozási és önkormányzati joga, valamint teljes függetlensége minden olyan kritériumtól, amely nem az ő saját akaratának az általános szavazás s azután a parlamentáris számtöbbség által kifejezett megnyilvánulása, a politikai, erkölcsi és vallási téren minden fék nélküli szabad gondolkozás; a föltétlen, vagy nem eléggé korlátozott sajtószabadság s ugyanilyen terjedelmű társulási szabadság.
Ezek az úgynevezett liberális elvek az ő legdurvább radikalizmusukban.
Ezen elvek közös alapja: az egyéni, a politikai és a társadalmi észelviség (racionalizmus). Ebből folyik a többé-kevésbé korlátozott vallásszabadság; az állam fensége az Egyházhoz való viszonyaiban; a laikus, vagyis a vallástól teljesen független oktatás; kizárólag csakis az állam által törvényesített és szentesített házasság. A fő jelszó, amely mindent megfejt és kifejez: a szekularizáció - elvilágiasítás -, vagyis a vallásnak a nyilvános élet minden teréről kiszorítása: valóságos társadalmi istentagadás, amely a liberalizmus végső következménye.
A gyakorlati téren a liberalizmus a jelzett elvek hatása és vezérlete alatt elkövetett tények halmaza. Ilyenek például: az értékleírásról szóló törvények (leges amortisationis); a szerzetesek kiűzetése; különféle hivatalos és nem hivatalos merényletek az Egyház szabadsága ellen; a romlottságnak és a tévedésnek hatósági engedélyezése a szószéken, a sajtóban, a nyilvános mulatságokban és szokásokban; a katolicizmus elleni rendszeres harc, amelyben a klerikalizmus, teokrácia, ultramontanizmus s más hasonló jelszavak szolgálnak álarcul.
Teljes lehetetlenség volna felsorolni és osztályozni mindazon tényeket, amelyekben a liberalizmus gyakorlatilag megnyilvánul; a törvényt magyarázó miniszternek és a fondorkodó diplomatának tettei ugyanúgy idetartoznak, mint a népgyülekezetekben lázító vagy az utcai zendüléseknél gyilkoló demagógéi; a nemzetközi szövetkezés és gonosz harc, amely lerántja a pápáról a királyi palástot éppen úgy, mint a ragadozó kéz, mely Krisztus jegyesét megfosztja hozományától vagy szentségtörőleg a szentély ezüstje után nyúl; az egyetemeken, a líceumokban tankönyvül használt elvont és tudományos színezetű könyv csakúgy, mint a piszkos élclap, amely a korcsmák naplopóinak gyönyörűségét képezi. A gyakorlati liberalizmus egy egész világ; vannak saját elvei, divatja, művészetei, irodalma, diplomáciája, törvényei, cselszövényei és titkos összejövetelei. Lucifer országa, amely manapság eme név alá rejtőzve radikális ellenkezéssel ádáz hadat visel Isten fiainak társasága, Jézus Krisztus egyháza ellen.
Íme ez az elméleti és gyakorlati liberalizmus vázlatos képe.
Mi a liberalizmus?
A liberalizmus elméletileg tekintve bizonyos hamis eszmék összege; gyakorlatilag pedig mindazon bűnös tetteknek halmaza, amelyek ezen eszméknek gyakorlati következményei.
A liberalizmus az eszmék világában a liberális elveknek s az ezekből logikailag folyó következményeknek foglalata. Liberális elvek: az egyed fensége és teljes függetlensége Istentől s az ő tekintélyétől; a társadalom fensége és teljes függetlensége mindattól, ami nem tőle származik; a nemzeti fenség, vagyis a népnek törvényhozási és önkormányzati joga, valamint teljes függetlensége minden olyan kritériumtól, amely nem az ő saját akaratának az általános szavazás s azután a parlamentáris számtöbbség által kifejezett megnyilvánulása, a politikai, erkölcsi és vallási téren minden fék nélküli szabad gondolkozás; a föltétlen, vagy nem eléggé korlátozott sajtószabadság s ugyanilyen terjedelmű társulási szabadság.
Ezek az úgynevezett liberális elvek az ő legdurvább radikalizmusukban.
Ezen elvek közös alapja: az egyéni, a politikai és a társadalmi észelviség (racionalizmus). Ebből folyik a többé-kevésbé korlátozott vallásszabadság; az állam fensége az Egyházhoz való viszonyaiban; a laikus, vagyis a vallástól teljesen független oktatás; kizárólag csakis az állam által törvényesített és szentesített házasság. A fő jelszó, amely mindent megfejt és kifejez: a szekularizáció - elvilágiasítás -, vagyis a vallásnak a nyilvános élet minden teréről kiszorítása: valóságos társadalmi istentagadás, amely a liberalizmus végső következménye.
A gyakorlati téren a liberalizmus a jelzett elvek hatása és vezérlete alatt elkövetett tények halmaza. Ilyenek például: az értékleírásról szóló törvények (leges amortisationis); a szerzetesek kiűzetése; különféle hivatalos és nem hivatalos merényletek az Egyház szabadsága ellen; a romlottságnak és a tévedésnek hatósági engedélyezése a szószéken, a sajtóban, a nyilvános mulatságokban és szokásokban; a katolicizmus elleni rendszeres harc, amelyben a klerikalizmus, teokrácia, ultramontanizmus s más hasonló jelszavak szolgálnak álarcul.
Teljes lehetetlenség volna felsorolni és osztályozni mindazon tényeket, amelyekben a liberalizmus gyakorlatilag megnyilvánul; a törvényt magyarázó miniszternek és a fondorkodó diplomatának tettei ugyanúgy idetartoznak, mint a népgyülekezetekben lázító vagy az utcai zendüléseknél gyilkoló demagógéi; a nemzetközi szövetkezés és gonosz harc, amely lerántja a pápáról a királyi palástot éppen úgy, mint a ragadozó kéz, mely Krisztus jegyesét megfosztja hozományától vagy szentségtörőleg a szentély ezüstje után nyúl; az egyetemeken, a líceumokban tankönyvül használt elvont és tudományos színezetű könyv csakúgy, mint a piszkos élclap, amely a korcsmák naplopóinak gyönyörűségét képezi. A gyakorlati liberalizmus egy egész világ; vannak saját elvei, divatja, művészetei, irodalma, diplomáciája, törvényei, cselszövényei és titkos összejövetelei. Lucifer országa, amely manapság eme név alá rejtőzve radikális ellenkezéssel ádáz hadat visel Isten fiainak társasága, Jézus Krisztus egyháza ellen.
Íme ez az elméleti és gyakorlati liberalizmus vázlatos képe.